Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Örök igéret...

article preview

Mindig vágytam a percet...
mikor csendes békesség vezet...
lelkemre nyugalom száll végtelen,
s nem terhel többé már félelem...
a holnap béklyójától nem szenvedek
könnyek szememből nem peregnek
s a tétova reszketés
nem válik sóhajjá ajkamon,
mert már nem bizonytalan holnapom...

Halkan suttogtam az éjnek
jövőmtől mit remélek...
és egy csillag meghallotta
egyik éjjel visszasúgta:
„Olyan nehéz elmenni Tőled”
aztán megfogta kezem,
s hozta a jövőt nekem...
ragyogva, remegve, csillogva
örök űrben sétálva,
s többé már semmitől sem félek,
mert ez az ÖRÖK ÍGÉRET...

2005.09.07.